Hiba
  • Cannot retrive forecast data in module "mod_sp_weather".
Nyomtatás
E-mail

Bikafalva ősi székely település a Nagyküküllő jobb partján, Székelyudvarhelytől délnyugatra,  6 km.re a falun áthaladó, Segesvár felé vezető l37-es megyei úton. Központjában tér ki a Sükő felé vezető 137C jelzésű megyei út. Érinti a Segesvár-Székelyudvarhely vasúti szárnyvonal, amelyen vasútállomása van. Vasúton mindössze 4 km. az anyavárosig a távolság. A falun átfolyik a Gát, vagy mai használat szerint a Sükő pataka, és a falutól délre ömlik a Nagyküküllőbe.

            A falu egykori neve /Szent/Lukácsfalva  /Villa Lucae/ volt. Ezen a néven legelőször az 1333-as pápai tizedjegyzékben szerepelt. Ott a 738. oldalon ez a bejegyzés állott: „Petrus sacerdos de Luco solvit l banalem antiquum.” Eszerint Péter nevű papja tizedet fizetett, tehát szervezett közösség volt pappal és templommal. Ennek az ősi templomnak ma sajnos a helyét sem ismerjük. A falu mai nevét feltehetően egykori védőszentjétől, Lukács evangélistától kapta. Ősi temploma valahol viselhette a védőszent jelképét, a bikát . Erről nevezték a települést népiesen Bikásfalvának, mely elnevezésből idővel az „s” rag kikopott, és maradt a falu mai elnevezése. Orbán Balázs feltételezi, hogy a Szent Lukácsfalva nevet a keresztyénség felvételekor kapta, mert  a pogány korban áldozati hely volt, ahol bikákat áldoztak, és így kézenfekvő volt az új, keresztyén elnevezés. Benkő József szerint a középkori okiratokban nevezték Nagyküküllőfalvának, vagy Küküllőfalvának is, de ez a névváltozat kiszorult a használatból, csak a nagyküküllőfalvi Lukácsffy család előnevében maradt meg.

            A ferencrendiek házi története szerint a reformáció elterjedésének korában a bikafalviak a papjukat vízbe fojtották. Ezért büntetésből megszűntették az egyház önállóságát, és a szomszédos Felsőboldogasszonyfalvához csatolták, annak lett a filiája. Utána sokat küzdött az önállósulásért. Már 1717-ben kérték az egyházkerületi közgyűléstől, de az 100 Forint bírság kilátásba helyezésével megtiltotta. 1776-ban ismét elutasították a hatóságok ebbéli kérésüket. Végül 1793-ban a kilátásba helyezett 100 forint kifizetése és alapos megokolás után a dévai zsinat engedélyezte az anyaegyháztól való elvállást, és anyaegyházzá való szerveződést. Első lelkésze a Felsőboldogfalváról hozott lévita, Dávid József, akit az 1794. évi dési zsinaton szenteltek fel.

            A gyülekezet ősi temploma nem maradt fenn. A 2005-ös katasztrofális árvizet követő helyreállításkor a templom belsejében az 1680-as évek elején épült templom maradványaira bukkantak a munkások. Az alapot és a falmaradványokat feltárták a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum munkatársai, és az eredményt kiadták a megyei múzeum 2006. évi évkönyvében. Szerintük a jelenlegi templom az 1800-as évek elején épülhetett. A torony  korábbi, 1776-ban épült. Az egyhajós templom 15 méter hosszú és 7,8 m széles. Berendezési tárgyai az említett árvízben elpusztultak. Csak az 1823-as szószékkorona és az 1910-ben épült orgona maradt meg. Ez utóbbi némán. Helyreállítását 2008-ban Szilágyi András budapesti egyetemi tanár és felesége, Móréh Ágnes végezte el nyolc napi önkéntes munkával. A templom 2006-ban készült 27 padján kb. kétszázan ülhetnek le, azaz a jelenlegi egész gyülekezet.

            Harangjai közül a nagyobbikat a világháborúba elhurcolt kis harang helyett 1927-ben Udineben öntették, mely  270 kg. súlyú. Felirata: FONDERIA G.P. DE POLI UDINE ITALIA. A kis harang 180 kg.-os, és 1886-ban öntötték Sopronban. Felirata: ISTEN DICSŐSÉGÉRE A BIKA – FALVI  EV. REF. EGYHÁZ MEGYE  ÖNTÖTTÉK SELTENHOFER FRIGYES FIAI SOPRONBAN  1886.  A toronyba befalazták Lukács Istvánné 1689 évi sírkövét. Az egyházközség tulajdonában van egy 1660-as Váradi Biblia.

            A gyülekezeti munkát segíti a gyülekezeti ház. 1904-ben épült felekezeti iskolának és tanítói lakásnak. A kommunisták államosították.Felújítása 2002 és 2006 között  történt meg. A lelkészi lakás 1895 és 1901 között épült. 2013-ban hozzákezdtek egy ravatalozó építéséhez.

            A gyülekezet lélekszáma harminc éve fogy. Az 1976-os 476 lélekről 2013-ig

245 főre apadt.                          

            1977 óta van az anyaegyházközségnek  egy három faluból álló szórványa: Béta, Dobó, Vágás, mely Székelydobóban egy imaházzal rendelkezik, amelyet 2013-ban sikerült felújítani. Ott a lélekszám 2013-ban 34.

            A gyülekezet 1793-ban történt önállósulása után a lelkészi állást ez ideig  szünet nélkül fenntartotta. Lelkipásztorai: Dávid József 1793 -1803, Kis Gáspár 1803 – 1806, Bartók László 1806 – 1814, Molnár István 1815 – 1816, Dáné Mózes 1817 – 1822, László Gergely 1823, Czintos Zsigmond 1827 – 1859, Benedek Ignác 1859 – 1872. Fejér Ferenc 1873 – 1875, Demeter Zsigmond1875 – 1877, Bencze András 1877 – 1879, Bedő András 1880 – 1915, Péter Gábor 1916 – 1917, Imreh Árpád 1918 – 1919, Miklós Pál 1919 – 1920, Rác Gábor 1920 – 1934, Nagy Géza 1934 – 1938, Péter Endre 1940 – 1975, Albert Sándor 1976 – 2014.

 Bikafalva, 2013. február. 19.-én

                                            Albert Sándor lelkipásztor

 

 

Látogatók

249444
Ma70
Tegnap191
A héten697
Eddig249444