Hiba
  • Cannot retrive forecast data in module "mod_sp_weather".
Nyomtatás
E-mail

Kisgalambfalva (Porumbenii Mici) Székelyudvarhelytől 22 km távolságra, tőle délnyugatra, a Nagy-Küküllő bal partján, a décsfalvi és betfalvi szoros között kiszélesedő völgy medencéjében, a galambfalvi szoros bejáratánál fekszik.

A falu neve írott forrásban először 1506-ből maradt fenn, özvegy Adorján Gergelyné birtoka kapcsán. Az 1550-ből való perirat Kysgalambalwa alakban őrzi a nevet, majd az 1567-es lófők adójegyzéke Kwsgalabfalwán 25 porta lófőt tüntetett fel. 1569-től említik az oklevelek a nevet Kws-galambfalu alakban. A falunév eredetét illetően arra is következtethetünk, hogy az Ó Galam elferdítéséből származik, hisz a közelben volt Galam vagy Galambot (Galambod) vára.

Középkori templomról nincs adat, bizonyára nem is volt. Írott források 1660 körül egy kis kápolnát említenek, illetve azt, hogy 1666-ban a templom javítását sürgette a lakosság, „látván annak pusztulását” (az 1661-es török pusztítás nyomán). Közben a generális zsinat 1675-ös határozata alapján, negyed részben hozzájárultak a nagygalambfalvi anyaegyház templomának javításához. (Filia lévén, 1695-ben is részt vállaltak a nagygalambfalvi templom javításában.)

A település katolikus lakossága a reformáció idején reformátussá lett. A 18. században már református anyaegyház létezett a faluban.

A templom a 17. században épülhetett, de 1790-ben a falu nagy részével együtt, teljesen leégett, majd újjáépítették. Az „égésre” emlékeztet a mennyezet festett kazettájának felirata: „Ez a mennyezet épetetett az eklézsija költségén W. Sándor Gergely papságában, anno 1798. A Magassagosnak dicsőséges székei eleitől fogva volt a mi szenthajlékunknak helye. Jerem. 17. r. 12. vers. Templom torony-harang mennyezettel egybe elegett volt 1790-ben.

A szószék és korona külső felirata „Néhai Felszegi Tamás fiai, a feleségükkel együtt.  Anno 1805 A.J.F. Schesburgienzinsis”.  A szószékkorona belső felirata: „Isten dicsőségére, ezt a koronát csináltatták négy testvérek U. Mint Tisztelt ez: SZ. Újfalusi Felszegi Sándor, Sámuel, János és Lajos Uraimék, a maguk költségén”.

Az orgona építési ideje ismeretlen. Belső felirata: „Ez az orgona újítatott Mátisfalvi Szőcs Sámuel álltal 1887-ben.” 

A 37 méter magas (20+17), négyszögletű templomtorony jelenleg bádogtetővel fedett.

A toronyban lévő, 1798-ban, a segesvári Tellman Mihály által öntött harang 1879. január 24-én elhasadt. A javítás miatt hibás a felirata: „A K.galambfalvi ev. ref. Ekklézsia újra öntette saját költségén 1884 július havában, harangöntő Segesvari Machen Mihály álltal”.

Isten segedelmével, 1992-ben a templom teljes javítása megtörtént, de ma már újra alapos meszelésre szorul. (A javítás érdekes, szívszorító eseménye volt a faluból Budapestre került Albert Ferenc 1942-es ajándékának, a Nagy Sándor lelkipásztor, Szabó Albert megyebíró, Miklósi Dénes, tűzoltó parancsnok és Kerestély Ferenc által titkos temetésen befalazott címeres magyar zászlónak a megtalálása a templomban, a katedra fölött.)

A falu jelenlegi 571 fős lélekszámából 343 református, 12 baptista, 10 katolikus vallású.

Lelkipásztorai: Csedi A. Mihály (1790 előtt), F. Sándor Gergely (1790-1819), Gál Péter (1819-1840), Gál Sándor (1840-1870), Jakab Albert (1870-1907), Derzsi Endre (1907-1929), Nagy Sándor (1929-1966), Kovács Tibor (1966-1990), Incze Attila (1990–2013).

 Incze Attila lelkipásztor

 

 

Látogatók

261994
Ma133
Tegnap290
A héten423
Eddig261994