Hiba
  • Cannot retrive forecast data in module "mod_sp_weather".
Nyomtatás
E-mail

Bögöz (Mugeni) a hajdani Udvarhelyszék délnyugati részén, mintegy 2 km hosszúságban, a Nagy-Küküllő két oldalán terül el, 442 méter tengerszint feletti magasságban. A falut átszeli a Székelyudvarhelyt Székelykeresztúrral összekötő, 137-es megyei út.

A falura vonatkozó első írott emlékek az 1333-1334-es pápai tizedjegyzékben maradtak fenn (Dominicus sacerdos de Bugus solvit 9 banales antiquos). A falunév tehát Bugus alakban fordult elő. A későbbi oklevelekben előfordult névváltozatok: 1363-ban Buguz, 1481 és 1506 között Begez (többször emlegették Begezi János Udvarhelyszék főkapitányának nevét).

A 18. és a 19. században a falu és az egyház életében jelentős szerepet töltöttek be a Borsai Nagy és a Borosjenői Korda családok, majd a 19. és a 20. században ezek örökösei: az Ugron, Mikó és Károlyi családok. 

A mai, a szentéllyel együtt 25,5 m hosszú, 9 m széles templom három építési korszak jeleit viseli. Az első kettő a 13. századra, a harmadik a 15. század közepe utánra utal. A 13. század első felében, valószínű még a tatárjárás előtt, a faluban egy egyhajós, a nyugati falba foglalt tornyú templom épült. Ezt a templomot nagy pusztulás érhette, mert még abban a században román stílusban új templomot építettek, a még meglévő falakra. Abban az időben díszítették a hajó északi és nyugati falát a Szent László legenda jelenetével. A 14. század első felében festették a hajó északi falára Antiochiai Szent Margit legendáját, az Utolsó ítélet jeleneteit és egyéb ábrázolásokat. A 15. század közepe után épült a szentély, északi oldalán sekrestyével.

A templomhajó 80 kazettával díszített mennyezete Korda Zsigmond 1724-es adománya. 1749-ben Korda György és felesége, Borsai Nagy István és felesége a templomot felújíttatták.

A szószék Borsai Nagy István és felesége, Etsedi Éva adományából készült 1747-ben. A szószékkoronát szintén Korda György és felesége készíttette 1749-ben.

Az 1746-ban készült orgona Szabó János marosvásárhelyi orgonaépítő munkája.

A templomon nagyobb javítási munkát végeztek 1865-ben (vakolás, meszelés, padok és padlózat készítése). 1898-ban feltárták a freskókat, 1967-ben a karzatot átköltöztették a nyugati és déli falra. A freskókat 2012-ben restaurálták. Megtörtént a vízelvezetés, a szentély valamint a torony újrafedése. A templom további restaurálása folyamatban van.

A torony két harangja közül a 650 font tömegű, kisebbik 1809-ben készült Bögözi Jakab Mihály és felesége adományából. A nagyobbik, 550 kg tömegű Csomor Áron adománya 1925-ből.

            Lelkipásztorai: Domokos (1333), Mátyás plébános (1510), Bágyi András(1666), Török István (1673), Széki Ferenc (1685), Baczoni Bálint (1694), Barátosi Ferenc (1695), Szokolyai K. István (1706-1717), Pécsi Ferenc (1717-1724), Baczonyi István (1724), Forrai István (1724-1744), Krizbai D. Márton (1744-1749), Krasznai István (1749-1762), Bíró János (1762-1769), Siklósi Kádár Mihály (1769-1787), Benkő Mihály (1787-1797), Fogarasi János (1797), Bentzédi János (1797-1833), Bentzédi Sándor (1833-1859), Solymosi István (1860-1894), Lajos János (1894-1908), Csutak István (1908-1920), Dálnoki Pál Lajos (1921-1922), Jakab József (1922-1958), Vetési Sándor (1958-1994), Bíró Endre (1994–).

  

Bíró Endre

lelkipásztor

 

Látogatók

262023
Ma162
Tegnap290
A héten452
Eddig262023