Támogatók

vasárnap november 19, 2017
Hiba
  • Cannot retrive forecast data in module "mod_sp_weather".
Nyomtatás
E-mail

Patakfalva temetőjének keleti felében ez év májusában kezdtük meg a régészeti kutatásokat. A hajdani templom helyét a korábbi terepbejárásaink, topográfiai felméréseink egyértelműen azonosították. A régi templom megléte a helyiek emlékezetében is élénken élt még.

Az 1333-as pápai tizedjegyzékben először említett templomról nem sok információval rendelkeztünk a kutatások megkezdése előtt. Az egyházi épület, amely hajdanán három falu (Patakfalva, Telekfalva, Sándorfalva) közös erőfeszítéséből készülhetett el 1802-ben egy földrengés során súlyosan megrongálódott. Az ekkorra már önállósodott Sándorfalva és Telekfalva már saját templommal rendelkezett, régi közös templomukat a patakfalviak igazgatták.

A földrengés utáni rongálást már nem javítják ki, a falu határában álló templom beköltöztetése mellett döntöttek. A hajdani falakat elbontották, anyagát az új templom építésére használták fel, eredeti funkcióját megtartva szintén beépítettek két középkori ajtókeretet is. Kutatásaink megkezdése előtt ezek voltak az egyetlen építészeti adatok a templomhoz.

Az elpusztult középkori templom kutatására nagyszerű lehetőség nyílt a Haáz Rezső Múzeum és a kanadai Archaeotek közötti együttműködés kapcsán, amelynek értelmében az egyetemi szakoktatást kiegészítve támogatják a régészeti feltárást.

A nyár folyamán közel negyven külföldi (főként amerikai) diák vesz részt a programban. Segítségükkel már az első kutatási évben számos izgalmas és kecsegtető eredmény került felszínre.

Öt 5x5 méteres felületben zajlanak a feltárások, amelyekből megtudtuk, hogy a három falu első ismert templomának egyenes záródású szentélye volt, amelyet a sarkokon pillérrel erősítettek meg. A kutatások érdekes színfoltját jelentik, hogy ennél a templomnál korábbi temetkezések is napvilágra kerültek, amely sugallja számunkra, hogy léteznek itt korábbi dolgok is a föld alatt.

Ezt az észrevételt tényként támasztják elő azok a kerámiatöredékek, amelyeket a kutatott felületekből szép számmal találtunk. Ezek a hullámvonal-köteges és rádli díszes Árpád-kori edények töredékei, archaikus formájuk és kiképzésük alapján a 12-13. századra keltezhetőek. Ezek voltak egyben a legkorábbi régészeti leletek az ásatásról.

Az általunk megtalált egyenes záródású Árpád-kori templomot formai jegyei alapján a 13–14. századra helyezhetjük. Egyelőre konkrétabb keltező lelettel nem rendelkezünk.

Az Árpád-kori templom falait hajdanán falképek ékesítették. Apró töredékeit több helyen is megtaláltuk a több mint két hónapja tartó régészeti feltárások során.

Ezt a templomot valamikor a 15–16. század fordulóján elbontották, helyébe sokszögzáródású, támpillérekkel ellátott gótikus szentélyt építettek, amelyet terrakotta bordákkal boltoztak fel. Hasonló töredékek szép számban kerültek elő a kutatási felületekből. Az új templomot téglapadlóval látták el.

Az új építkezések alkalmával a templom nyugati oldalához egy kőtornyot építettek, amelynek romjai ma i jócskán kimagaslanak a környezetükből. Az új templomot és tornyot kőből épített kerítőfallal látták el. A templom északi oldalánál megtaláltuk a középkori sekrestye nyomait, amelynek két fázisát sikerült elkülöníteni.  

Az ásatások alkalmával ez idáig 45 temetkezés nyomait sikerült azonosítanunk. Régészeti leletanyag csak a fejedelemségkori temetkezésekből kerültek elő: ruhakapcsokat, övcsatot, csizmavasalatokat és egy gyöngyös párta maradványait jegyezhetjük.

A régészeti kutatásokat a terveink szerint augusztusban zárjuk le, azzal a lehetőséggel, hogy jövőben újra folytathatjuk, ezáltal újabb értékes információkat hozva felszínre, amely a három település középkori történetének egyes szegmenseit újabb megvilágításba helyezheti. Az emberi maradványok elemzése táplálkozási szokásokra, betegségekre, járványokra szolgáltatnak majd értékes információkat.

Reményeink szerint az embertani vizsgálatok magyarázatot adhatnak majd a telekfalvi templombelsőben 2007-ben feltárt számos gyereksír meglétére, amely egyedi és példanélküli mindezidáig a későközépkori kutatás számára.

 

Nyárádi Zsolt régész

Látogatók

191956
Ma21
Tegnap278
A héten1067
Eddig191956